2011.07.06.
Azon kompresszorok működését, melyek részei egy több gépből álló rendszernek, érdemes összehangolni. Nagyon sok tényező szól a teljeskörű vezérlőrendszer mellett. A gépek közötti működési idő megosztás csökkenti a nem kívánt leállások kockázatát, valamint a kompresszorok karbantartásának tervezése is egyszerűbb. Készenléti gépeket is lehet csatlakoztatni, ha működés közben bármi történne.
Termékeinket (EnergAir vezérlőrendszer) itt tekintheti meg
1. Indító sorrend vezérlő
A fővezérlő rendszerek legegyszerűbb és legáltalánosabb módja a jól bevált és kipróbált sorrend vezérlő. Ennek az a feladata, hogy egyformán elossza a működési időket és indításokat a csatlakoztatott kompresszorok között. Az indító sorozatot be lehet kapcsolni manuálisan vagy automatikusan egy menetrend alapján. Ez a fő váltó használ egy on/off nyomásátalakítót, egy jelváltóval kompresszoronként, ami egy egyszerű és praktikus megoldás. A hátránya az, hogy viszonylag nagy lépések vannak a kompresszorok terhelt és terhelés mentes szintjei között, ami viszont elég széles nyomás sávot eredményez (a táv a maximum és a minimum szint között) az üzembeállításnál. Ezért ezt a vezérlő típus nem ajánlott 2-3-nál több kompresszor irányítására. A sorrend vezérlő egy fejlettebb típusa ugyanazzal a sorozat vezérléssel rendelkezik, de csak egy, központilag elhelyezett analóg nyomásjelváltóval. Ez végzi azt a feladatot, hogy a berendezések össz nyomás sávját néhány tized bar-on belül tartja és 2-7 gépet képes vezérelni. A sorrend vezérlők ezen típusa, mely fix sorozatban választja ki a gépeket nem veszi figyelembe a kompresszorok teljesítményét. Ezért az a helyénvaló, ha a csatlakozatott kompresszorok körülbelül egyforma méretűek.
Az 5 kompresszor nyomássávjánál fellépő különbséget egy hagyományos nyomás kapcsoló vezérli, és ugyanezeket a gépeket egy analóg jelátalakítóval rendelkező szabályozási rendszer is irányítja.
2. Központi vezérlés:
A központi vezérlés kompresszoroknál általában viszonylag intelligens vezérlő rendszert jelent. A fő elvárás az, hogy képes legyen egy előre meghatározott nyomást fenntartani szűk korlátokon belül, és a berendezés működése a lehető leggazdaságosabb legyen. Hogy ezt elérje, a rendszernek meg kell tudnia jósolni, hogy mi fog történni a rendszerben és ugyanakkor érzékelni kell a terhelést a kompresszoron.
A rendszer érzékeli, hogy milyen gyorsan változik a nyomás felfelé vagy lefelé (idő derivált nyomás). Ezeket az értékeket használva a rendszer kalkulációkat tud végezni, mely lehetővé teszi, hogy előrevetítse a levegő igényt, és pl. tehermentesíti/megterheli vagy ki-/bekapcsolja a gépeket. Egy pontosan méretezett berendezésnél a nyomás ±0,2 bar között lehet. A működés gazdaságossága szempontjából különösen fontos, hogy a központi vezérlő rendszer kiválaszt egy kompresszort vagy kompresszor kombinációt különböző teljesítményű rendszerbe iktatott kompresszoroknál is.
A kompresszorok gyakorlatilag folyamatos terheléssel fognak működni és ezért minimalizálódik az üresjárat, így adva a leggazdaságosabb megoldást. A teljeskörű vezérlő rendszer másik előnye az, hogy általában lehetséges a régebbi gépeket csatlakoztatni ezekhez a rendszerekhez, és ezért viszonylag könnyű módszerrel lehet modernizálni az egész kompresszor telepet. A működés sokkal gazdaságosabbá válik, és a felhasználhatóság növekszik.
3. Távolsági megfigyelés:
A kompresszor telepek egy részénél szükség lehet a kompresszorműködés megfigyelésére és vezérlésére egy távoli helyszínről. Kisebb telepítéseknél meglehetősen egyszerű egy riasztót vagy működési kijelzőt stb. csatlakoztatni. Általában távolsági indítás és leállítás is lehetséges. Nagyobb telepeknél ahol hatalmas értékek forognak kockán, a központi megfigyelés indokolt lehet. Ez olyan berendezést tartalmaz, mely folyamatosan figyeli a rendszert, de amivel lehetőség van különálló gépek elérésére is olyan elemek vezérlése céljából, mint a közbenső hűtő nyomás, olajhőmérséklet stb.
A megfigyelő rendszernek szintén van memóriája, mellyel lehetőség van egy napló készítésére az elmúlt 24 órában történtekről. A napló feltölti az adatbázist a diagramokhoz, melyekről le lehet olvasni, vannak-e olyan értékek, melyek egy hibából kifolyólag eltérő tendenciát mutatnak. A grafikonok alapot teremtenek a folyamatos működésre vagy a tervezett leállásra.
A rendszer folyamatosan jelzi a kompresszor telep helyzet jelentését különböző szintű formában, a teljes áttekintéstől az egyes gépek részletes státuszáig.
