2011.07.06.
Egy sűrített levegő hálózat kialakítása esetén az egyik legfontosabb kérdése az, hogy mekkora az üzemi nyomás. Ez alapján választjuk ki milyen kompresszort építünk be a hálózatba.
A kompresszor max. nyomásának a meghatározása annak a nyomásnak a megállapításával kezdődik, amelynél a működő szerszám vagy berendezés 100%-os teljesítményt nyújt. Ehhez a nyomáshoz kell hozzáadni a csővezetékben keletkező nyomásveszteséget.
Nyomásveszteség egy hálózatnak két területén keletkezhet. Az egyik ilyen terület a sűrített levegő feldolgozása (szárító, szűrő) a másik pedig a csővezetékrendszer (átmérő, szűkítések, könyökök).
A megfelelő levegőminőség előállításához szárítókra és szűrőkre van szükség. Ezeken az eszközökön pedig nyomásveszteség alakul ki amit ha nem megfelelően kezelünk akkor az a rendszer optimális kihasználására van kihatással. Szűrökre ilyen esetekben egy nyomáskülönbség mérőt szoktak helyezni ami jelzi nekünk mikor kell a berendezésen szűrőbetétet cserélni (ha a nyomáskülönbség eléri a 0,5bar-t betétet kell cserélni).
Csőrugós nyomásmérő
Csővezeték rendszerekben lévő nyomásveszteség kialakulhat ha nem megfelelő egy vezeték keresztmetszete, vagy túl sok szűkítés található benne, esetleg a vezeték anyagára lerakódott szennyezések miatt, könyökökben történő nyomás esés miatt.
Nyomásveszteségek a könyökökben
Csökkenthető a nyomás könyökök esetében ha megfelelő íveket és ívvariációkat használunk!!
Nyomásveszteségek az egyenes csatornadarabokban
A csővezeték geometriáját úgy kell megválasztani, hogy a nyomásesés a légtartálytól a felhasználóig ne lépje túl a 0,1 bar értéket. A nagyobb nyomásveszteség veszélyezteti a rendszer gazdaságosságát, és nagymértékben csökkenti a teljesítményt. A csővezeték átmérőjét az átáramló levegő mennyiség, a vezeték hossza, a megengedett nyomásesés, és a vezetékbe épített szerelvények száma befolyásolja. A vezeték elrendezése lehet sugaras, vagy körvezeték, esetleg a kettő kombinációja.
Nyomásvesztés kialakulhat kompresszorok működtetése közben is.
Önállóan szabályozott készülékeknél, amelyeknél egy állandó nyomás ki van szabályozva, a szabályozó nyomás alatt és fölött szükség van határértékre. Ez megakadályozza, hogy egy bizonyos definiált területet átlépjenek, ha a kompresszor szabályzóterülete kisebb, mint a rendszer levegőingadozása. Ezek a határértékek szolgálnak a kompresszor be és kikapcsolására.
Attól függően, hogy egy vagy több kompresszort akarunk-e vezérelni, modern mikroprocesszoros vezérlést akarunk-e használni (EnergAir) vagy alapterhelésváltó vezérlést, a teljes készüléket akarjuk-e vezérelni, a kapcsolási differencia (nyomáskülönbség) egy kompresszortelep esetében 0,2 vagy 2 de 3 bar is lehet. Speciális esetekben, mindenek előtt a magasnyomású kompresszoroknál, a kapcsolási differencia 10bar is lehet.
Kapcsolási differenciát hozzá kell adni a készülék üzemi nyomásához , a csővezetékek és a feldolgozás nyomásveszteségéhez, az eredmény a kompresszor maximális nyomását fogja adni.
A sűrített levegő hálózat nyomásveszteségeiből kialakuló problémák, költségek:
• A levegő nyomásának pl. 7-ról 6 bar-ra csökkenése a működtetett
gépek és szerszámok teljesítményét 27%-kal is lecsökkentheti.
• Ha a nyomásveszteség kiegyenlítésére a légsűrítő végnyomását
1 bar-ral növelni kell, akkor a hajtási energia költségei kb. 10%-kal
nagyobbak lesznek.
• A sűrített-levegő csővezetékeknél a következő fő feltételt kell
alapul venni: a sűrített-levegő áramlási sebessége a
csővezetékben 5-10 m/s között legyen.
• A csőkötések mellett valamennyi csőszerelvény felelős a nyomásveszteségért. Az egyes csőszerelvények veszteségértékét egyenértékű csőhosszban adják meg.
